HÍREK  2020. július 02.      181

A Kispestről elhurcolt zsidó és cigány áldozatokra emlékeztek

Kavicsokkal és virágokkal emlékeztek a résztvevők ma délután a Kispesti Újtemető izraelita parcellájában található emléktáblánál 1944. június 30-ra, a Nagyboldogasszony főplébánia-templomban pedig szentmisét tartottak az áldozatok emlékére. Ezen a napon több mint háromezer zsidó és cigány származású embert deportáltak Kispestről németországi haláltáborokba.

A képre kattintva galéria nyílik. (16 kép)

A szomorú napot Szonderik Gyula, a MEASZ XIX. kerületi titkára idézte fel, aki 9 éves gyerekként látta, amint kispesti vasútállomáson a csendőrök bevagonírozzák az embereket. „Nem tudom elfelejteni, nem is akarom. Tudomására kell hozni mindenkinek, hogy ez megtörtént Magyarországon” – mondta.

Vinczek György alpolgármester a koronavírus-járvány kapcsán a populizmus és az ellenségkeresés veszélyeiről beszélt, majd személyes élményét említette a jeruzsálemi Jad Vasem Múzeumból. Úgy fogalmazott, hogy „mi, akik nemcsak a háromezer kispestire, hanem a sok millió áldozatra emlékezünk minden évben, emeljünk szót, hallassuk a hangunkat, ha azt látjuk, hogy megbélyegeznek, elkülönítenek és ellenségként kezelnek állampolgárokat a hazában és a világon bárhol. Gondoljunk azokra, akik ezért küzdenek ma, és azokra is, akik akkor megpróbálták menteni az embereket.”

Losó Györgyné, a Romák Felzárkóztatásáért Egyesület elnöke elmondta, 2014 óta az egyesület szívügyének tekinti a megemlékezést, csatlakozott a MEASZ kezdeményezéséhez. Mesélt ismeretségéről a Holokauszt-túlélő Fahidi Évával, aki tanúja volt a cigánytábor felszámolásának Auschwitz-Birkenauban (az átélt borzalmakról szól könyve, A Dolgok lelke),  és beszélt Neumann Éváról, a két túlélő zsidó asszony találkozásáról egy roma rendezvényen. Megidézte a cigány Holokauszt-túlélő Rostás Kati nénit. Megemlékezett a cigányok elleni várpalotai gyilkosságról (1945 februárjában a nyilasok és a várpalotai csendőrök több mint száz cigányt végeztek ki a Grábler-tó mellett).  

Verebics Petra lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség kispesti gyülekezetének tagja is személyes élményét osztotta meg az emlékezőkkel: kapcsolatuk elején zsidó férjével ellátogattak a berlini zsidó múzeumba. Elmondta, akkor, ott értette meg, hogy lehet és kell is tanulni, emlékezni, a múltat megismerni, megérteni. Azt, hogy az embert mássága ellenére is meg kell ismerni. Ha kell, együtt szenvedni vele, együtt létezni a másikkal. Amennyire fontos a múltra emlékezni, tisztázni, ismerni, annyira fontos a jelenben úgy élni, hogy a jövőt együtt alkothassuk - fogalmazott. A 82. zsoltárt hozta példaként, ami, mint mondta, számára azt jelenti, hogy ott kell állni minden üldözött, minden elesett, minden kirekesztett mellett, ott kell állnunk egymás mellett, mindenkinek.  

A rendezvényen Magyar Ilona Enikő szavalta és énekelte el Choli Daróczi József Elvitték a cigányokat című versét, a megemlékezés végén felcsendült a Szól a kakas már című, magyar népdal, amit a magyar hászid rabbi, Taub Izsák egy pásztorfiútól hallott, és terjesztett el.

Kispest Önkormányzata gyásznappá nyilvánította június 30-át. A megemlékezést a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Országos Szövetségének (MEASZ) kispesti szervezete és a Romák Felzárkóztatásáért Egyesület szervezte. 

Címlap
Önkormányzat
A kerület működése
Ügyintézés
Kispest
Kapcsolat
Választások-szavazások
Intézményi étkezésbefizetés
Hírek
Közlemények
Pályázatok
Programajánló
Archívum
Közérdekű adatok
Ügyfélkapu
Adatvédelem
Társadalmi véleményezés
Hírek
Közlemények
Pályázatok
Programajánló
Adatvédelem
Társadalmi véleményezés
Közérdekű adatok
Ügyfélkapu
Archívum
A kispest.hu weboldal többféle sütit (cookie-t) használ azért, hogy biztosítsuk a weboldal teljes funkcionalitását, informatívvá és felhasználóbaráttá tegyük az oldalt. Ha tovább böngészi az oldalt, beleegyezik a sütik használatba. További információért olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat.