(1931- 2024)
1931-ben született Békésen, egy nagycsalád kilencedik gyermekeként. 1955-ben az ELTE múzeológia– néprajz szakán szerzett diplomát. Ezt követően a Kaposvári Tanács Népművelési Osztályán népművészeti- és ismeretterjesztő előadóként dolgozott.
Alig egy évvel a diploma megszerzését követően az 1956-os forradalom részesévé vált. Nagygyűléseket és járőrszolgálatot szervezett, s ha kellett, élelmiszert szállított a rászorulóknak.
A forradalom leverését követően elbocsátották állásából. Ezt követően gyárban, könyvtárban, revizorként és képesítés nélküli nevelőként is dolgozott, s közben idős, beteg szüleit gondozta. A politikai üldözés miatt Pestre kellett költöznie, ahol egy nevelőotthonban, Kispesten helyezkedett el. Múltját és sorsát nem feledve már 1989-ben a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége tagja lett, majd 1992-ben megalapította az 56-os Szövetséget. Ekkor választották meg a POFOSZ kerületi elnökének is. A két szervezetet összefogva máig mindent megtesz a Kispesten élő meghurcoltakért, s a forradalom emlékének ápolásáért.
Munkája, érdekvédelmi tevékenysége mellett korán bekapcsolódott a Kispesten folyó helytörténeti kutatásokba, majd segítséget nyújtott a Helytörténeti Gyűjtemény leltározásához, és az intézmény fellendítéséhez is. Helytörténeti kutatómunkájának eredményeként összeállította az 56-os Forradalom és Szabadságharc kispesti történetét. 2002-ben kiállítást rendezett a forradalomról. 2013-ban jelent meg „A Határ úttól Szentlőrincig” című helytörténeti olvasókönyve, mely minden kispestinek segítséget nyújthat a hagyományok őrzésében, továbbvitelében, gazdagításában és megőrzésében. A kutatómunka mellett ma is feladatának tekinti a forradalom áldozatainak megsegítését és 1956 emlékének megőrzését.
