Barangolás egy földi tudományos játszótéren és az űrben
Tudományos Játszótérré, interaktív kiállítássá vált a KMO a hétvégén. A Wekerlei Kultúrház a Világűr hete alkalmából csillagászati programmal várta az érdeklődőket.
A KMO Művelődési Házban péntek reggel nyitotta meg kapuit a Tudományos Játszótér, ahol a látogatók, gyerekek és felnőttek a fizika csodás és titokzatos világába nyerhettek bepillantást. A háromnapos kiállításon szerepelt eszközök lehetőséget teremtettek az interaktivitásra, a tudomány eredményeinek gyakorlati kipróbálására és az iskolában szerzett ismeretek élményszerű bővítésére. Tizenöt interaktív installáció – Biztos kéz, Energiabringa, Tükörháromszög, Reflex, Tükörírás, Lego Moovie, Elektromosságtan, Da Vinci híd, ISS – Nemzetközi űrállomás makett, 3D kép, Görbe tükör, Színkeverés/színrendszerek, Milyen színű, Ördöglakatok/LogOkos, Bernoulli törvénye – várt kipróbálásra a hétvégén.
Jól sikerült a program, amelynek az is célja volt, hogy megszerettesse a természettudományokat, népszerűsítse a műszaki pályákat a fiatalok körében, felkeltse az érdeklődést a tudományok iránt – tudtuk meg a program háziasszonyától. Varró Marianna, a KMO művelődésszervezője lapunknak elmondta, a Tudományos Játszótéren teljes mértékben megvalósulhatott a játszva tanulás, igazi élményt nyújtott minden látogatónak, miközben lehetőséget teremtett a játékos tapasztalatszerzésre is.
A Wekerlei Kultúrházban mintegy száz gyerek és felnőtt csodálkozott rá a szombat délutáni csillagászati programon az űrhajózás és az űrkutatás magyar vonatkozású érdekességeire. A megnyitón Molnár Péter, a Magyar Csillagászati Egyesület egyik oszlopos tagja köszöntötte a jelenlévőket, aki régi együttműködője a kultúrháznak. Ezután Schuminszky Nándor űrszakíró és űrgyűjtő a saját gyűjteményéből kiállított darabokról ejtett néhány szót. Szabó Mária igazgató azt is elmondta, hogy 2011 óta rendeznek csillagászati napot a WKK-ban, és azóta nagyon sok szakember és együttműködő partner megfordult már az esemény kapcsán náluk.
A múltról Schuminszky Nándor beszélt Űrsztárok és űrsztorik című előadásában, amelyen az első Holdra lépésről és a magyar űrhajózásról és űrkutatásról esett szó korabeli felvételek nézegetése közben. A magyar űrkutatás jelenébe és a legújabb, reménybeli fejlesztésbe dr. Pacher Tibor avatta be a közönséget. A neves fizikus, aki a PULI Expedíció alapítója és vezetője, elhozta a magyar fejlesztésű űrrobot egyik modelljét, mely a gyerekek nagy örömére sétált is kicsit a WKK-ban, ahogy majd ezt igazi társa a Holdon fogja megtenni 2019 végén. Az expedíció körülbelül 20 fejlesztő mérnökből, kutatóból, fizikusból álló csapata lelkesen dolgozik azért, hogy a két év múlva a Holdra indítandó amerikai űrhajón a magyar PULI is örökre elutazhasson, hogy aztán itthoni irányítással legyen képes felméréseket végezni, és bejárja a terepet a Holdra lépő ember előtt. A másfél millió dollárba kerülő fejlesztés remények szerint akár a Marson is megállja majd a helyét. A sugárzásokra és a hatalmas hőmérsékletkülönbségekre kifejlesztett robotot jelenleg sivatagos terepeken tesztelik. És hogy miért Puli? – mert a puli okos állat, és egybe tereli a szétszéledt nyájat, alakját ismerik, szeretik külföldön is – válaszolta az optimista és lelkes fizikus.
Nem maradt el a kézműveskedés sem, az előadások közben a földszinti termekben a gyerekek űrhajót, csillagképet és a magyar Masat-1 műhold makettjét készítették el. Szürkülettől pedig a csillagokat is megleshették kicsik és nagyok a Magyar Csillagászati Egyesület óriástávcsövön keresztül.
Az október 21-ig megtekinthető mini kiállításon a korabeli Farkas Bertalan és Magyari Béla űrhajósokat ábrázoló plakátokon kívül csillagtérkép, a szovjet-magyar közös űrrepülés néhány emléke, az első magyar műhold és az 1957-ből származó, első mesterséges hold makettjei, űrhajós kesztyű, űrben fogyasztható élelmiszerek (konzervek, kenyér, zselés cseresznyepálinka), illetve olyan híres űrhajók makettjei láthatóak, mint a Szutnyik, Szojuz, Vosztok és az Apollo.
