CIVIL, EGYHÁZI ÉS NEMZETISÉGI HÍREK  2019. november 20.      1,356
Figyelem: a cikk archív, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Őszintén a prostitúcióról

Iványi Miklós, a Méltóság Napja Templom (MET) lelkésze megint gondolt egy merészet: a szokásos templomi programok sorába illesztette a prostituáltak méltóságának napját. Remek előadásokkal, dzsessz-harmóniákkal, témába vágó filmrészletekkel, módszertanilag is színesen gondolkodtak közösen az egyébként tabu témáról a résztvevőkkel.

meltosag-napja01

„Először magadban kell létrehozni a változást, amit a világtól követelsz!” - ezzel a Gandhi idézettel kezdte a Prostituáltak Méltóság Napját Iványi Miklós, a Méltóság Napja Templom (MET) lelkésze, aki rövid vitaindítójában arra kereste a választ, miért nem beszélünk, beszélgetünk nyíltan, őszintén erről a témáról, miért gondoljuk még mindig azt, hogy amiről nem beszélünk, az nincs. Arra a felvetésre pedig, hogy miért a templom a helyszíne ennek a beszélgetésnek, Iványi Miklós utalt arra, hogy 12 évvel ezelőtt indította el a MET kispesti temploma a Méltóság Napja programsorozatot tiltakozva a közvélemény uszítása ellen, amely a nemzeti kisebbségek, a zsidók, a cigányok és a színesbőrűek társadalmi kirekesztésére irányult. Sajnos a helyzet nem változott azóta, így a Méltóság napi rendezvények mára már más társadalmi csoportokkal, például a drogosokkal is foglalkoznak, így jutottak el a prostituáltakig. Iványi szerint a prostituáltak társadalmi megítélése katasztrofális. Ez az ősi mesterség mindig megtalálható volt a különböző korok közösségeiben, a prostituáltak megítélése mindig ugyanaz. A férfi a haszonélvező, s a szolgáltatást nyújtó pedig a perifériára szorult lábtörlő, rabszolgasorba taszított tárgy. Iványi felidézte azt is, hogy egy tanulmányban a megkérdezett férfiak 65 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy vette-e már igénybe örömlányok szolgáltatásait. Ezen a ponton Iványi Miklós megemlékezett a félvér Lulu White-ról, aki Mahogany Hall néven szalont/bordélyházat működtetett New Orleansban, a dzsessz hazájában. Ezért is kapcsolódott a naphoz Eichinger Tibor és Zrubka Zsombor, akik remek dzsesszmuzsikával, a szabadság hangjaival töltötték ki az előadások közötti szüneteket.
Az egész napos program előadói között volt rendőr, vallásszociológus, lelkész, nőjogi aktivista, filmrendező, városszociológus, emberjogi aktivista.

Az előadások sorát De Coll Ágnes, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni küzdelem programjának vezetője nyitotta, aki élő telefonbeszélgetésben osztott meg egy élettörténetet a hallgatósággal, amelyben egy nő mesélte el, miként sikerült kiszabadulnia évekig tartó fogságából, kiszolgáltatottságából.

Különösen érdekes megközelítésben esett szó a prostituáltakról Frölich Róbert főrabbi és Gábor György vallásfilozófus előadásaiban. A ritka szemléletű „zsidó bibliavizsgálat” során az előadók arra jutottak, hogy találnak olyan nőalakokat, akik tevékenységének, prostitúciójának vizsgálatakor a cél és az ok világossá válik, tetteikért magasztosulnak. „A feslett erkölcs nem kizáró ok, hogy igazi hősök szülessenek.” A példaként felhozott nőalakok közül először Támárt, Jákob fiának, Júdának a menyét említették, aki sem férjétől, Értől, sem annak testvérétől, Ónántól nem szült gyermeket, de Támár csellel Júdával létesített kapcsolatot, s ennek következményeként iker fiúkat szült. A másik ilyen nőalak a filiszteus leány, Delila, akit Sámson megszeretett. Népe fejedelmei fejenként 1100 ezüst sékelt ajánlottak a lánynak, ha kicsalja rendkívüli ereje titkát szeretőjéből. Harmadik hősként a parázna nőt, Ráhábot említették az előadók, aki a hit egyik példaképe, a cselekedetből való megigazulás példája.

meltosag-napja02

A városszociológus, Ladányi János előadásában arról beszélt, hogy jó-e a városnak, és kellenek-e a vigalmi negyedek. A szociológus szerint, ha emberi jogokról, méltóságról beszélünk, akkor nem lehet kijelölni olyan helyet, ahol a prostituáltak dolgozhatnak, hiszen velünk azonos jogok, így a munkához való jogok is, illetik meg őket. A prostitúció legalizálása (Németország, Svájc, Hollandia) nem oldja meg a prostitúcióval együtt járó egészségügyi problémákat, nem csökkent a bűnözést, sőt az emberkereskedelem gyakorisága sem változott. A szex ma már nem cél, hanem eszköz ahhoz az iparághoz, amely erre épült, a rétegigény kielégítéséhez, illetve a globálisan nagy üzlet nyújtotta hatalmas bevételhez.

A szociológus után következő Moldova Ágnes dokumentarista rövid filmrészleteket játszott be a Micsoda nőből, a Las Vegas, végállomásból, A nap szépéből, a Majdnem szűzből és az Irina Palmból, amelyek a kiszolgáltatottságról, az alkuhelyzetekről szóló, „jól megcsinált mozik”.

A nap folyamán volt még előadó a holland Bright Fame Alapítványtól a városkutató, Talja V. Blokland és Horváth Ferenc ny. rendőrőrnagy, és az ezt követő kerekasztal beszélgetés során Aczél Anna pszichológus, Lőrincz Norbert (Máltai Szeretetszolgálat), Petróczi Gabriella (Szociális és
Gyermekvédelmi Főigazgatóság Módszertani Főosztálya), Juhász Borbála (Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség munkatársa, az EU emberkereskedelem elleni civil társadalmi platformjának tagja), Sebhelyi Viktória (UNICEF Hungary), valamint Forrai Judit (WJLF, Semmelweis Egyetem) voltak a résztvevők.

A Prostituáltak Méltóság Napját Iványi Gábor lelkész az „Eljött az embernek Fia, aki a…” prostituáltak barátja című összegzése zárta.